A modern vezeték nélküli kommunikációs rendszerekben a duplexerek, triplexerek és kvadplexerek kulcsfontosságú passzív összetevők a többsávos jelátvitel eléréséhez. Kombinálják vagy elválasztják a jeleket több frekvenciasávból, lehetővé téve, hogy az eszközök egyidejűleg több frekvenciasávot küldjenek és fogadjanak, miközben megosztják az antennákat. Az elnevezések és szerkezeti különbségek ellenére alapelveik hasonlóak, a fő különbség a feldolgozott frekvenciasávok száma és összetettsége.
Duplex egység
A duplexer két szűrőből áll, amelyek közös porton (általában antennán) rendelkeznek, és az adási (Tx) és vételi (Rx) funkciók megvalósítására szolgálnak ugyanazon az eszközön. Főleg frekvenciaosztásos duplex (FDD) rendszerekben használják a kölcsönös interferencia megelőzésére az adási és vételi jelek elkülönítésével. A duplexerek nagy, általában 55 dB feletti szigetelést igényelnek, hogy az átvitt jel ne befolyásolja a vevő érzékenységét.
Triplexer
A tripplexer három szűrőből áll, amelyek közös porton osztoznak. Lehetővé teszi egy eszköz számára, hogy három különböző frekvenciasávból származó jeleket dolgozzon fel egyidejűleg, és gyakran használják olyan kommunikációs rendszerekben, amelyeknek egyszerre több frekvenciasávot kell támogatniuk. A triplexer kialakításának biztosítania kell, hogy az egyes szűrők áteresztő sávja ne terheljen más szűrőket, és elegendő szigetelést biztosítson a frekvenciasávok közötti kölcsönös interferencia elkerülése érdekében.
Quadplexer
A quadplexer négy szűrőből áll, amelyek közös porton osztoznak. Lehetővé teszi a készülék számára négy különböző frekvenciasáv jeleinek egyidejű feldolgozását, és alkalmas összetett kommunikációs rendszerekre, amelyek nagy spektrális hatékonyságot igényelnek, mint például a vivőaggregációs technológia. A quadplexer tervezési bonyolultsága viszonylag magas, és szigorú keresztleválasztási követelményeknek kell megfelelnie annak érdekében, hogy a frekvenciasávok közötti jelek ne zavarják egymást.
Fő különbségek
Frekvenciasávok száma: A duplexerek két frekvenciasávot, a triplexerek három frekvenciasávot, a quadplexerek pedig négy frekvenciasávot dolgoznak fel.
Tervezési összetettség: A frekvenciasávok számának növekedésével a tervezési komplexitás és az elkülönítési követelmények is ennek megfelelően nőnek.
Alkalmazási forgatókönyvek: A duplexereket gyakran használják az alapvető FDD rendszerekben, míg a triplexereket és a quadplexereket olyan fejlett kommunikációs rendszerekben, amelyeknek egyszerre több frekvenciasávot kell támogatniuk.
A duplexek, triplexerek és kvadplexerek működési módjának és különbségeinek megértése kritikus fontosságú a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek tervezése és optimalizálása szempontjából. A megfelelő multiplexer típus kiválasztásával hatékonyan javítható a rendszer spektrumkihasználása és a kommunikáció minősége.
Feladás időpontja: 2025.01.03
